A felmérés alapján sikerült bekerülni a top 5-be, ráadásul olyanokat is megelőzünk, mint például Székesfehérvár. Ehhez az elmúlt évek fejlesztései is hozzájárultak.
Pedig városunk anyagi helyzete jóval nehezebb, mint 2020 előtt.
A nemzetközi szakmai trendekhez igazodva idén is összeállította saját élhetőségi rangsorát az Otthon Centrum. A szakemberek a 20 ezer főnél népesebb városok életminőség szempontjából lényeges mutatószámaira alapoztak. Hogy melyek ezek? Nos, a rangsor felállításánál életminőségi, egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási és népjóléti mutatókat vettek figyelembe, ezt szemlézte a Minap.hu.
Felmerülhet a kérdés, hogy egy ingatlaniroda miért foglalkozik élhetőségi kérdésekkel. Erre Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető adta meg a választ. Úgy fogalmazott, hogy „jelentős hatással vannak az ingatlanárakra az életminőségi mutatók, a listán elől szereplő fővárosi kerületekben és városokban a legdrágábbak a lakások.
Hozzátette: a településeket a fent ismertetett öt mutatóban elért maximális százalékos eredményeik alapján rangsorolták. Az így elért helyezéseket – mutatott rá – egyértelműen visszaigazolta az adott településre jelenleg érvényes árszint is.
És akkor jöjjenek az eredmények! Az ingatlaniroda listája alapján a Várnegyedben és Budapest belvárosában a legjobb élni, míg vidéken ugyanez Egerről és Veszprémről mondható el.
Ha egy picit részletesebben elemezzük a listát, akkor megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan ismét a fővárosi kerületek végeztek az életminőségi rangsor élén. Őket az említett két megyei jogú város követi – Eger és Veszprém a foglalkoztatottak arányában és a településre vándorlók számában volt a legjobb. Ezután budapesti agglomerációs települések – Veresegyház, Budaörs, Szentendre, Gödöllő, Vác és Dunakeszi – jönnek, majd újabb megyeszékhelyek, sorrendben: Győr (54,9 százalékos értékkel), Pécs (54,7 százalék), majd Miskolc (54,6 százalék), aztán Székesfehérvár (54,5 százalék) következik.
A kisebb megyei jogú városok a lista harmadik harmadában végeztek: a 83 települést összesítő rangsorban Nagykanizsa az 58., Zalaegerszeg a 64. helyen áll, míg a legrosszabbul teljesített Hódmezővásárhely a 70. helyezett 46 százalékkal.
– Fontos kiemelni, hogy a mezőny közepe rendkívül sűrű, és minimális különbségek döntöttek a sorrendről – árnyalta a képet a szakember, aki elmondta: a középmezőnytől csupán Ózd (38 százalék) és Hajdúböszörmény (41 százalék) szakadt le. A két település mutatóját a felsőfokú végzettségűek és a foglalkoztatottak kedvezőtlen aránya rontotta le.
A fenti rangsor objektív szempontok alapján állt össze.
A legélhetőbb magyar város címére „pályázik” Miskolc – a város vezetői ezt már több sajtótájékoztatón hangoztatták, vagy posztolták a közösségi médiafelületeken. A cél egy olyan jól működő város, ahol például erős a gazdaság; ami okos-, zöld-, biztonságos és gondoskodó megoldásokat alkalmaz.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
